Légitámadások Szíriában – A nagyhatalmi felelősség, avagy ki tartja be a nemzetközi jogot?

Szíriában polgárháború dúl számos szereplő részvételével: a kormányerőkkel az egyik oldalon; az lázadók/ellenzék frakcióinak miriádjai (köztük a kurdok és az Al-Nuszra Front is) a másik oldalon, de gyakran egymás ellen; az „Iszlám Állam” pedig, maga is egyfajta nem-konvencionális lázadóként, egy harmadikon. A világ nagyhatalmai, az USA és Oroszország maguk is közvetett vagy közvetlen résztvevői a konfliktusnak, hivatalosan azért, hogy véget vessenek a humanitárius katasztrófának. Ezek az államok azonban, aktív vagy éppen inaktív hozzájárulásukkal, maguk is több ezer civil halálát okozták.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül összeszedem a résztvevő globális és regionális hatalmak károkozásait – kiemelt tekintettel a civil életekre –, és megnézem, milyen relációban vannak a nemzetközi humanitárius joggal. Először a Stanfordi Egyetem egy oktatási segédanyaga és saját, a kronológiához fűzött meglátásaim alapján rekonstruálom a polgárháború legfontosabb eseményeit történetiségükben. Ezután rátérek a polgárháború egyik legborzalmasabb jellemzőjére, a kórházbombázásokra, melyek azonban földrajzi értelemben nem szorítkoznak Szíria területére, hanem több háborús területen is jelzik a nagyhatalmi hadviselés árnyoldalát.

• 2011: Augusztusban az USA lemondásra szólította fel Bassár el-Asszad szír elnököt, a hatalomváltás lebonyolításához nem nyújtottak semmilyen segítséget. Barack Obama amerikai elnök azt állította, hogy „a konfliktus katonai eszközökkel nem megoldható”, és elutasította még a korlátozott beavatkozás gondolatát is, az akkortájt sikeresen végrehajtott NATO líbiai beavatkozása ellenére is. (A beavatkozás sikeressége természetesen attól függ, hogyan értelmezzük a sikeresség fogalmát; magam részéről nem tartom maradéktalanul sikeresnek azt az intervenciót, amelynek következményeként néhány évvel később polgárháború alakul ki, és két párhuzamos kormány jön létre az országban.)

• 2012: Az USA bezárta damaszkuszi nagykövetségét, és kiadott egy sor szankciót az Asszad-rezsim ellen, melyeket később módosított, hogy "halált nem okozó segítséget" nyújthasson a lázadók által kézben tartott területeken.

• 2013: Bár figyelmeztette Asszad kormányát, milyen „következményekkel” jár, ha vegyi fegyvert használ – amint azt a rezsim márciusban Aleppó külső negyedeiben, illetve augusztus 21-én, Damaszkusz külvárosában megtette, (hogy csak a legsúlyosabbakat említsem) mintegy ezernégyszáz civil halálát okozva ezzel –, szeptemberben az USA semmit nem tett, Vlagyimir Putyin orosz elnök ügyes manővereinek eredményeként. Ez lehetőséget adott diplomatikus megoldás keresésére, ugyanakkor komoly kérdéseket vetett föl az USA emberi jogok iránti elkötelezettsége kapcsán, Samantha Power ENSZ nagykövet őszinte bosszúságára. Ennek eredményeképpen Szíriával elfogadtatták a „Vegyi fegyverek fejlesztésének, termelésének, felhalmozásának és használatának tiltásáról és azok megsemmisítéséről szóló egyezményt” (röviden: „Vegyi Fegyver Egyezményt”), amelynek keretein belül az állam 2016 januárjára megsemmisítette vegyi fegyvereinek száz százalékát. Innentől azonban, szerintem legalábbis, alapvetően megváltozott a szír kormány felelőssége, a polgárháborún belül és azon kívül egyaránt. A bűnösség problémájával foglalkozó Karl Jaspers (aki a német filozófusok között elsőként nézett szembe a kollektív bűnösség kérdésével) hívja fel rá a figyelmet, hogy aki egyszer megsértette az emberi jogokat, az többé nem követelheti ezeknek a jogoknak az elismerését. Azaz, amikor az Asszad-kormány emberi jogokra hivatkozva tipor emberi jogokat (terroristának nevezve valamennyi ellenzéki csoportosulást), saját maga későbbi megbocsáttatásának elvi és jogi alapját kérdőjelezi meg. Jaspers szerint ugyanez érvényes a néma szemlélődőkre is.

 

Bassár el-Asszad szír elnök

Frissítés: miközben ezt a bejegyzést írtam, kijött a hír, hogy vegyi fegyvert vetettek be Szíriában, Idlib tartományban. Feltehetőleg egy helikopter dobta le a klórral töltött gázpalackot, melynek használatát nem tiltja a Vegyi Fegyver Egyezmény, hiszen a klórt víztisztításra is használják.

• 2014: AZ USA titokban mérsékelt lázadók fegyverzésébe fog a „kiképzés és felszerelés” program keretein belül. A programot azonban felfüggesztik következő év októberében, amikor kiderül, hogy legjobb esetben is csak négy vagy öt lázadó csoportot képeztek ki. Az „Iszlám Állam” eközben elfoglalja Kelet–Szíria nagy részét.

• 2014–2015: Az USA elkezdi végrehajtani „Benső Szándék” (Inherent Resolve) nevű akcióját, melynek keretén belül légicsapásokat mér az „Iszlám Állam” szíriai és iraki erőire, hogy „gyengítse és megsemmisítse” a terrorista csoportot.

• 2016: A CIA titokban folytatja egyes lázadó csoportok felfegyverzését a régióban. Kritikusok szerint az orosz intervenció gyakorlatilag ellehetetlenítette az amerikai fegyveres beavatkozást, alighanem arra célozva, hogy az USA nem fog megkockáztatni egy frontális háborút Oroszországgal. Ebben a vélekedésben, úgy gondolom, igazuk van; a stratégiai gondolkodás feláldozza a helyieket egy „magasabb jó” érdekében, vagy a „nagyobbik rossz” elkerülése végett.

 

Egészségügyi dolgozók és épületek védelme a jog szerint…

A kronológia áttekintése után áttérek a polgárháború egyik legelképesztőbb és legszörnyűbb jellemzőjére, szíriai kórházak már-már szisztematikus elbombázására. Ezeknek az épületeknek a lebombázása rendkívül súlyos tett, mind magától értetődő etikai, mind pedig jogi szempontból. Az egészségügyi dolgozókat és épületeket a nemzetközi humanitárius jog létrejötte, azaz 1864 óta védi. Ezt a védelmet az 1949-es Genfi Egyezmények (melyek nem azonosak az 1951-es, a menekültek helyzetét szabályozó Genfi Egyezménnyel!), illetve az 1977-es Két További Protokoll jogi eszközökkel tovább erősítette. A jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint egészségügyi épületek ellen intézett támadás háborús bűnnek minősül, amennyiben a támadás

  • szándékos, vagy
  • gondatlanság eredménye, mely az ellenséges katonai vagy civil objektum nem megfelelő beméréséből származik, vagy
  • aránytalan válaszcsapás egy azonosított katonai fenyegetésre, vagy
  • egy előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtott akció.

(Egyébként ebben a tekintetben is rugalmas a nemzetközi jog, ugyanis ha a kórházban keletkezett kár nem túl súlyos, és a veszteség betudható egy közeli objektum sikeres megtámadásából adódó járulékos veszteségnek, jogszerűnek ítélhetik a kórházon keletkezett károkat.)

 

… és a gyakorlatban

Ehhez képest egy Médecins Sans Frontières kórház lebombázása idén áprilisban az Asszad-rezsimhez köthető. A szír kormány szerint minden, a lázadók által ellenőrzött területen lévő kórház vagy egészségügyi berendezés legitim katonai célpont, mivel azok de facto illegális épületek. De Asszad kormánya a kórházak elleni szisztematikus támadásokat már egy 2013-ban, független ENSZ biztos által folytatott vizsgálat szerint is harci eszközként használta, és ez az ellenzéktől sem volt idegen.

Szír légicsapás 2016. március végén, Kariatein fölött.
Az ostromlott város falai között, tizenötezer civil mellett, az „Iszlám Állam” katonáit bombázták

Piacokat, kórházakat és iskolákat célzó orosz légicsapások 2015 szeptembere és 2016 márciusa között mintegy kétezer civil halálát okozták, a Moszkva szerint „terroristák” ellen folytatott hadjárat részeként. Számos civil épületet bombáztak le arra hivatkozva, hogy azok valójában olajfinomítók voltak. Az Amnesty International válságkezelésért felelős igazgatója szerint a kórházbombázás szemmel láthatólag az orosz és szír katonai stratégia részét képezi. Az orosz erők egyébként rendszeresen használnak repeszbombát, ami különösen veszélyes a civilekre.

2015. szeptember 30 és október 14 közötti orosz légicsapások Szíriában

Sajnos amerikai légicsapások sem ismeretlenek az országban. Két hete főleg nők és gyerekek halálát okozó támadást hajtottak végre egy szír falu ellen, néhány nappal ezelőtt pedig egy szülészetet bombáztak le az USA gépei.

A lebombázott szülészet

Nem olvastam róla, hogyan reagált az esetre az amerikai diplomácia, de a nemzetközi humanitárius jog ismételt megsértése (Afganisztánban az USA már véletlenül lebombázott egy Médecines Sans Frontières kórházat), mely egyébként ebben az esetben háborús bűnnek számít, ismét megkérdőjelezi az Egyesült Államok emberi jogok iránti elkötelezettségét, fölveti annak a lehetőségét, hogy amerikai állampolgárokra sem vonatkozik a nemzetközi humanitárius jog, illetve végső soron kétségbe vonja az egész nemzetközi jogrendszer legitimitását.

A lebombázott afganisztáni MSF-kórház

Ha pedig a joguralom által hagyományosan elkötelezett Amerikai Egyesült Államok is dacol a törvény szövegével, elgondolkodhatunk azon, hogy például Kínán miért kérik azt számon.